Vízbázisú vagy oldószeres zománcfesték?
Az oldószeres variánsról azt érdemes tudni, hogy testes bevonatot képezve védi a fát, viszont az oldószer kipárolgása veszélyes lehet, ezért kizárólag jól szellőző helyiségben vagy kültéren érdemes alkalmazni. A vízbázisú már sokkal környezetkímélőbb, ezért beltérben biztonságosabb a használata. Ha a felületi hibák eltűntetése a cél, akkor fontos szem előtt tartani, hogy a vízbázisú vékony védőréteget képez a felületen, ami ilyenkor hátrány lehet. Viszont a jó terülési képességének köszönhetően, előnyös a nagyobb felületek lefestésekor. Ebből következik, hogy költséghatékonyabb, mint egy vastagon terülő, oldószeres változat.
A zománcfesték alkalmazása fémen is lehetséges, viszont a korrózióra hajlamos fémek esetében különösen figyelni kell a felület előkészítésére. Csiszolás, portalanítás, zsírtalanítás, ha szükséges, akkor a felületi hibák kijavítása sem maradhat el, például Trinát mestertapasszal. Jöhet ismét a csiszolás portalanítás, alapozás és végül a zománcfesték 2 rétegben.